|
| |
A
BOURDON
EGYÜTTES - BUDAPEST
|
ENGLISH
|
|
Korabeli
zene, régi hangszerek, reneszánsz muzsika, régi korok kultúrája…
Sorolhatnánk a kulcsszavakat, amiről eszébe juthat mindenkinek
a lovagkor romantikája, várkastélyok termei, királyi lakomák
hangulata, énekmondók világa. Aki számára ismerősek ezek a távoli
dolgok, annak szól a zenénk. Ezt a világot szeretnénk megjeleníteni,
megszólaltatni korhű hangszereinken. Zenekarunk általában három
taggal járja az országot, vagy a távolabbi tájakat, de kiegészülhet
kollegákkal a koncertnek, előadásnak megfelelően.
|
Shakespeare írja
A velencei kalmárban:
" Az ember ki legbelül zenétlen, s nem hat rá édes hangok
egyezése, az kész az árulásra, taktikára. Szelleme tompa
mint az éjszaka, érzelme komor mint Erebus, meg ne bízz
benne, hallgass a zenére."
Tegyük hozzá, kiegészítve e szellemesen bölcs sorokat:
figyelj oda minden társművészet kínálta élményre, így
az irodalomra is. Zene és irodalom a régmúlt századokban
különösen elválaszthatatlan egységet alkotott. A vers
dallammal együtt létezett akkor, de az igényesen megírt
szöveg erőt adott önmagában is.
A középkor és reneszánsz magyar és európai zenéje és irodalma
jelenik meg az együttes közvetítésében, hitünk szerint
az akkori ember lelkülete a ma emberének.
Szabó András irodalomtörténész
|
A tagok, akik a
zenekar hangzását biztosítják
BOLDIZSÁR József - hegedű
BENNŐ Katalin - furulya, tekerőlant, ének
VIKOL Kálmán - furulya, regál, schalmei, regál, ének
NAGY Balázs - tekerőlant, koboz, ud, ének
KONKOLY Elemér - dob, cselló
... és akik nagyon
sokat segítettek a zenekar munkájában:
BUDA Ádám - tekerőlant, koboz, lant, ének, furulya
MOLNÁR Péter - furulya, zergekürt, kaval, töröksíp,
schalmei, krummhorn
HERCZEG László - dob, ének
Állandó vendégművészünk:
Dr. Szabó András előadóművész, versmondó, irodalomtörténész
A
zenekar nevét a bourdon-hangzás után kapta, amely jellemző
zenei stílust jelentett a középkorban. A bourdon-hangzás, a
hangszerek kísérőhúrjain, bourdonhúrjain megszólaló alaphangot
jelenti. Így például a duda, a tekerőlant, a citera képes a
dallamhangok mellett kísérő alaphangokat is megszólaltatni,
amely gazdagítja a hangzást, de még nem használ váltakozó akkordokat,
amelyek csak a későbbi korokban jelennek meg a zenekíséretben.
Műsorainkban mindig használjuk a tekerőlantok egy-egy fajtáját,
amely a bourdon-hangzás legjellemzőbb hangszere, de sok más
érdekes hangszert is bemutatunk a koncerteken.
|
|
|
|
 ---
|
|
Zenéinket CD-n is megjelentettük
|
|
Letölthető
zenerészletek
|
FELLÉPÉSEK,
FESZTIVÁLOK, VÁRJÁTÉKOK…
Gyakran
veszünk részt olyan rendezvényeken, ahol korhű ruhában,
korabeli díszletek között láthatják a nézők a fellépő
művészeket. Többször játszottunk várjátékokon, mint
a Visegrádi Palotajátékokon, vagy a Diósgyőri Várban
és a Hollókői vár rendezvényein. Fogadásokra, jeles
alkalmak vacsorarendezvényeire is gyakran kapunk felkérést
a budapesti Vajdahunyad várban, vagy a budapesti Hiltonban
rendezett "Borgála 2000" című rendezvényen, vagy az
első "BORSZÁGGYÜLÉS"-en Zalaegerszegen.
Felléptünk a Sacra Corona c. film premierjén a Budapest
Kongresszusi Központban is.
Számos
alkalommal lépüntünk fel a szentendrei Kecskés együttes
vendégeként, vagy kölcsönösen kiegészítve egymás műsorát
- adunk közösen koncerteket. De szívesen tartunk koncerttel
egybekötött hangszerbemutatót iskolások, történelmi
játszóházas foglalkozások számára is.
|
|
|
|
|
-Egy
milleniumi koncerten, Budapesten
|
|
A
SAVARIA TÖRTÉNELMI KARNEVÁL színpadán.
Szombathely
|
|
A
Pavane táncegyüttesssel a Hollókő-i várban
| Táncosokkal a Somoskői vár alatt |
|
|
A Hédervári kastélyszállóban |
|
|
Egy templomi koncerten |
|
|
|
|
A
Hermina Műemlék-kápolnában
|
|
|
|
|
A
Székelyudvarhelyi Városházán
A
|
|
|
|
A HANGSZEREK
Hangszereink
a középkorra jellemző fajtájú, kidolgozású, egyedi hangolású instrumentumok.
Egyedi darabokról van szó, melyeket erre a műfajra szakosodott
hangszerészektől rendelünk, de néhány hangszert magunk készítünk,
mivel beszerzésük szinte lehetetlen. Műsorainkon a hangszereinkre
jellemző darabokat játszunk, így mutatva be azok különleges hangzását,
vagy utalás híján, mi magunk hangszereljük meg a korabeli dallamokat.
Műsorainkon így megszólal az európai középkori zene, a reneszánsz
zenekultúrája és a magyar nyelvterület zenei öröksége is.
TEKERŐLANT - a hangszer eredete bizonytalan, a X. században
az Ibéria-i félszigeten vált ismertté egyházzenei hangszerként.
A hangszeren egy forgó fakorong szólaltatja meg a húrokat
és fabillentyűk segítségével lehet dallamot játszani rajta.
Egész Európában kedvelt hangszer e mechanikus hegedű,
mely a műzenében és a népzenében is fontos szerepet kapott.
Szebbnél, szebb formákban készítették el a középkori mesterek
lant- és gitárformájú hangszereiket. Magyarországon is
használatos volt, de szinte csak a népzenében honosodott
meg. Manapság már csak a tradíciókat ápoló zenészek használják.
|
KAVAL - furulyafélékhez tartozó, a balkánon jól
ismert hangszer, melynek különlegessége, hogy nincs kialakitott
sípja, hanem közvetlenül az cső peremén képzik a hangot.
|
|
UD - a közelkelet többezer éve ismert pengetős hangszere.
A mai napig használatos a török és az arab zenében. Rövidnyakú,
11 húros hangszer, domború háttal, érintők nélküli, sima
fogólappal. Ebből alakultak ki az európai lantok, mint a
közkedvelt reneszánsz lant is. Hangzása, hangolása, alkalmassá
teszi a középkori zenében való játékra is.
|
ZERGEKÜRT - valamilyen állat szarvából, egyedi méretben elkészített
fúvós hangszer. Az üreges szarv nyitott végét lezárva, fúvókával
ellátva jön létre a furulyához hasonló hangszer. Kellemes,
búgó hangja tette kedveltté ezt a hangszert a középkori zenében. |
|
RENESZÁNSZ
LANT - a pengetős hangszer XV. szd.-ban kialakult egyik
fajtája, mely a reneszánszkori Európa legkedveltebb hangszere
lett. Alkalmas volt kísérőhangszernek és zenekari együttesben
való játékra is. Számos fajtája létezik a húrok számát,
hangolását, méreteit illetően.
|
KOBOZ - a lantfélék családjába tartozó pengetős hangszer.
Ázsiából került Európába, majd 2000 éve ismert a használata.
A népzenében leginkább a hegedű és a furulya kísérőhangszereként
használatos. A középkori énekmondók kedvelt hangszere.
|
|
BLOCKFLÖTE - az általánosan ismert furulya továbbfejlesztett
változata, mely alkalmassá tette a műzenében való használatra
ezt az ősi hangszert tisztább hangjával és nagyobb hangterjedelmével.
A reneszánsz és a barokk kor zenei életének egyik népszerű
hangszere, a mai napig megőrizte első helyét a régizenei
együttesek hangszerei között .
|
KRUMHORN - görbekürt, a reneszánsz egyik kedvelt hangszere,
a duplanádas fúvós hangszerek családjába tartozik. Érdekessége,
hogy a nádnyelvet közvetlenül nem érinti a játékos, hanem
egy szélsapka védi a nádat és teszi lehetővé a levegő befúvását
a hangszerbe. |
TÖRÖKSÍP
- vagy tárogató, a duplanádas hangszerek Magyarországon ismert
fajtája, mely egyszerű formájával, nagy hangerejével vált népszerűvé
a kuruc korban,
a török uralom után.
SCHALMEI
- ókori eredetű fúvós hangszer, melynek többféle formája alakult
ki a klasszikus zenében és a népzenében, mint pl. az oboa, a zurna,
a pommer, a töröksíp vagy a tárogató. Egyszerű kettős nád-nyelv
szólaltatja meg a hangokat, az egyszerűbb fajtáknál a lyukak befogásával,
míg a fejlettebb hangszereknél a billentyűk segítségével lehet
változtatni a hangok magasságát.
|
|
